Feladatom az volt, hogy miután elolvastam egy kis részletet a NAT-ből, amely a digitális kompetenciára vonatkozik, gyűjtsek össze minél több példát, amely saját szaktárgyamon, vagyis a történelem óra keretein belül hasznosak lehetnek.
A digitális kompetencia
Az információs és kommunikációs technológia és a technológiák által alkalmazott tartalmak használata a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történ kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.
A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.
Forrás: http://bit.ly/1w3Wtyy
A kompetenciák fejlesztésének lehetőségei
1. Digitális atlasz: mivel a történelem térben játszódik, feltétlenül szükség van a tanulói térkép mellet a digitális atlasz használatára. Az egyes térképek rétegekből épülnek fel, amik külön-külön ki- és bekapcsolhatók, így a tanulók figyelme könnyebben fókuszálható egy-egy részterületre, adattípusra, térképi elemre. Segíti ezt az is, hogy bármelyik térképrészlet zoomolható. Egy-egy fogalom, jelenség megértését illusztrációk is segítik, amik szintén nagyíthatók. (pl.: a Cartographia Kiadó Interaktív képes történelmi atlasza)
Digitális fóliacsomag: elsősorban szemléltetéshez nagyon jó. A digitális fóliacsomag a tankönyvi fejezetekhez igazodva kínál bőségesen szemléltető anyagokat (képek, magyarázó rajzok, folyamatábrák, tematikus térképek, táblázatok, stb.), a tananyaghoz kapcsolódó kérdéseket, a háttérismereteket tartalmazó leírást, forrásrészleteket. (pl.: a Magyar Kódex című enciklopédia CD-melléklete)
3. Internetes történelmi lapok, hírportálok, blogok használata: a történelmi témájú folyóiratok közül a História internetes változatához néhány tankönyv is ajánl feladatokat. Használhatjuk még ezen kívül a következő internetes kiadásokat: rubicon.hu, szemtanu.hu, mult-kor.hu, huszadikszazad.hu. A történelmi témájú blogok közül a legérdekesebbek: Történelem mindenkinek (http://toriblog.blog.hu/), Sírásók naplója (http://sirasok.blog.hu/), Had és rendvédelem-história (http://lemil.blog.hu/), A magyar Svejk (http://magyarsvejk.blog.hu/).
4. Bemutató készítése: a power pointtal készített bemutatókat alapvetően két módon használjuk történelem órákon: tanári bemutatóként illetve diákok által készített otthoni feladatként. Az összefoglaló órákhoz magunk készítette power pointos bemutatókat is használhatunk, amik szerkezetükben a tankönyvi összefoglalások menetét követik. Megjelenítik és animálással magyarázzák a fontosabb összefüggéseket, a tankönyvi feladatokat és megoldásaikat, valamint hiperhivatkozással elérhető gyakorló feladatokat is tartalmaznak évszámok, helyek, fogalmak személyek gyakorlásához. Ez a megoldás az otthoni önálló gyakorlásra, a témazáróra való felkészüléshez is jól használható, az internetes tárhelyről letöltve. A vállalkozó kedvű tanulók is próbálkozhatnak saját bemutatóval egy kisebb, jól körülhatárolható témában. Használhatjuk még a bemutatót dolgozatíráshoz (a két csoport feladatai egyszerre, két eltérő színnel megjeleníthetők), vetélkedőkhöz (Történelmi torpedójáték a török korból, Reformkori anagramma híres személyekről, Nyelvújítás szavai, stb.) is.
5. Internetes történelmi források felhasználása: a történelem tanításának nagyon fontos eszközei az írásos és képi források. Ezek digitalizált változatai megtalálhatók a világhálón is. Néhány példa a legtöbbször használtak közül: Az „1000 év törvényei” oldalon digitalizálva megtalálható mintegy tízezer törvényünk Szent Istvántól a 2003-ban meghozottakig. A középkori források közül kiemelkedőek a kódexek. Digitális formában elérhető a Képes Krónika csakúgy, mint Mátyás király könyvtára (Bibliotheca Corviniana Digitalis). Ennek a forrástípusnak az alapos megismerését segíti sok érdekességgel a „Középkori kódexek” honlap. A huszadik század fontos történelmi forrásai a filmhíradók, amiknek rövid tudósításai könnyen beilleszthetők a tanítási órákba. A NAVA archívumában ezek is elérhetők. Szintén erről az időszakról kínál sokrétű forrásokat az ArchivNet XX. századi történeti források – online portál. A politika és diplomácia forrásai mellett találunk a hétköznapokat bemutató anyagot éppúgy, mint a kor kuriózumait. A holokauszt tragédiájának bemutatásához nélkülözhetetlen az „Emlékezem” portál, a második világháborút követő időszak feldolgozásához pedig a „Betekintő” oldal, ami az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagaiba enged betekintést. A képi források közül a történelmi eseményeket bemutató fotógyűjtemények már nélkülözhetetlenné váltak a tananyag feldolgozása során. A legkorábbiak közül valók az amerikai polgárháború gettysburgi csataterén készültek, de találunk az I. világháborút színes fotókon bemutató, frontonként csoportosított képgyűjteményt is.
6. A történelem segédtudományainak felhasználása: A történelem mélyebb megismerését segítő tudományok közül kettő: a kronológia kitűnő segítője lehet a „Naptár portál”, amely a különböző időszámítások, naptárak között segít eligazodni, a naptárak közötti átváltásokat teszi lehetővé. Hatodik osztálytól kezdve gyakran találkozunk pénzekkel, pénzügyi fogalmakkal és folyamatokkal. Ezek között nyújt eligazodást a Numizmatika.hu oldal
7. Sulinet digitális tudásbázis – SDT használata: Elsősorban az animációkat használhatjuk belőle. Térképi mozgások, csaták mozzanatai, technikai találmányok működése, a megértést segítő interaktív feladatok (pl. jurta berendezése, honfoglalás kori harcos felszerelése, stb.), jobban megérttetik a tanulókkal az ismeretanyagot, mint a legjobb tanári magyarázat.
8. Online feladatok, tesztfeladatok megoldása
9. Diagramok Excel táblázatban: például a gazdasági adatok összefüggésére
10. Forráskritikai elemzés: a tanulóknak a 3 nagy hírportálon (Index, Origo, Kurucinfo) kellene elolvasniuk ugyanazon hírről szóló cikket, és azokat elemezni
11. Anyaggyűjtés kulcsszavak alapján: szöveg és kép keresése
12. Megtalált információk rendszerezése: szempontok megadásával vagy anélkül
13. Feldolgozás csoportmunkában vagy egyénileg szövegszerkesztés, prezentáció, animáció
14. A feladat megoldásának bemutatása: pl. újságszerkesztés
New Roman"; mso-fareast-language: HU;">
Digitális írástudás előnyei
Az internet segítségével a tanár és a diák hatalmas adatbázisból meríthet, és kis szervezéssel megvalósítható a kétoldalú vagy többoldalú kommunikáció távoli iskolákkal, sőt kutatóhelyekkel. A multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy saját, a nyomtatott könyvektől, fóliasorozatoktól független prezentációját elkészítse, valamint hogy mindezt látványosan és a világháló segítségével naprakészen bármikor újra felhasználhassa.
Véleményem szerint mi történelem tanárok vagyunk szinte a legjobb helyzetben e téren, mivel rengeteg alkalmazás áll rendelkezésünkre. A történelem óra az internet és a digitális anyagok alkalmazásával csak színesebbé és érdekesebbé válik, a különböző virtuális tereken a tanulók fantáziája is ki lesz elégítve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése