2015. május 8., péntek

Tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése történelem órán belül



Feladatom az volt, hogy miután elolvastam egy kis részletet a NAT-ből, amely a digitális kompetenciára vonatkozik, gyűjtsek össze minél több példát, amely saját szaktárgyamon, vagyis a történelem óra keretein belül hasznosak lehetnek.

A digitális kompetencia

Az információs és kommunikációs technológia és a technológiák által alkalmazott tartalmak használata a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történ  kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő  hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén.
A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

A kompetenciák fejlesztésének lehetőségei

1.      Digitális atlasz: mivel a történelem térben játszódik, feltétlenül szükség van a tanulói térkép mellet a digitális atlasz használatára. Az egyes térképek rétegekből épülnek fel, amik külön-külön ki- és bekapcsolhatók, így a tanulók figyelme könnyebben fókuszálható egy-egy részterületre, adattípusra, térképi elemre. Segíti ezt az is, hogy bármelyik térképrészlet zoomolható. Egy-egy fogalom, jelenség megértését illusztrációk is segítik, amik szintén nagyíthatók. (pl.: a Cartographia Kiadó Interaktív képes történelmi atlasza)

     Digitális fóliacsomag: elsősorban szemléltetéshez nagyon jó. A digitális fóliacsomag a tankönyvi fejezetekhez igazodva kínál bőségesen szemléltető anyagokat (képek, magyarázó rajzok, folyamatábrák, tematikus térképek, táblázatok, stb.), a tananyaghoz kapcsolódó kérdéseket, a háttérismereteket tartalmazó leírást, forrásrészleteket. (pl.: a Magyar Kódex című enciklopédia CD-melléklete)

3.      Internetes történelmi lapok, hírportálok, blogok használata: a történelmi témájú folyóiratok közül a História internetes változatához néhány tankönyv is ajánl feladatokat. Használhatjuk még ezen kívül a következő internetes kiadásokat: rubicon.hu, szemtanu.hu, mult-kor.hu, huszadikszazad.hu. A történelmi témájú blogok közül a legérdekesebbek: Történelem mindenkinek (http://toriblog.blog.hu/), Sírásók naplója (http://sirasok.blog.hu/), Had és rendvédelem-história (http://lemil.blog.hu/), A magyar Svejk (http://magyarsvejk.blog.hu/).

4.      Bemutató készítése: a power pointtal készített bemutatókat alapvetően két módon használjuk történelem órákon: tanári bemutatóként illetve diákok által készített otthoni feladatként. Az összefoglaló órákhoz magunk készítette power pointos bemutatókat is használhatunk, amik szerkezetükben a tankönyvi összefoglalások menetét követik. Megjelenítik és animálással magyarázzák a fontosabb összefüggéseket, a tankönyvi feladatokat és megoldásaikat, valamint hiperhivatkozással elérhető gyakorló feladatokat is tartalmaznak évszámok, helyek, fogalmak személyek gyakorlásához. Ez a megoldás az otthoni önálló gyakorlásra, a témazáróra való felkészüléshez is jól használható, az internetes tárhelyről letöltve. A vállalkozó kedvű tanulók is próbálkozhatnak saját bemutatóval egy kisebb, jól körülhatárolható témában. Használhatjuk még a bemutatót dolgozatíráshoz (a két csoport feladatai egyszerre, két eltérő színnel megjeleníthetők), vetélkedőkhöz (Történelmi torpedójáték a török korból, Reformkori anagramma híres személyekről, Nyelvújítás szavai, stb.) is.

5.      Internetes történelmi források felhasználása: a történelem tanításának nagyon fontos eszközei az írásos és képi források. Ezek digitalizált változatai megtalálhatók a világhálón is. Néhány példa a legtöbbször használtak közül: Az „1000 év törvényei” oldalon digitalizálva megtalálható mintegy tízezer törvényünk Szent Istvántól a 2003-ban meghozottakig. A középkori források közül kiemelkedőek a kódexek. Digitális formában elérhető a Képes Krónika csakúgy, mint Mátyás király könyvtára (Bibliotheca Corviniana Digitalis). Ennek a forrástípusnak az alapos megismerését segíti sok érdekességgel a „Középkori kódexek” honlap. A huszadik század fontos történelmi forrásai a filmhíradók, amiknek rövid tudósításai könnyen beilleszthetők a tanítási órákba. A NAVA archívumában ezek is elérhetők. Szintén erről az időszakról kínál sokrétű forrásokat az ArchivNet XX. századi történeti források – online portál. A politika és diplomácia forrásai mellett találunk a hétköznapokat bemutató anyagot éppúgy, mint a kor kuriózumait. A holokauszt tragédiájának bemutatásához nélkülözhetetlen az „Emlékezem” portál, a második világháborút követő időszak feldolgozásához pedig a „Betekintő” oldal, ami az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának anyagaiba enged betekintést. A képi források közül a történelmi eseményeket bemutató fotógyűjtemények már nélkülözhetetlenné váltak a tananyag feldolgozása során. A legkorábbiak közül valók az amerikai polgárháború gettysburgi csataterén készültek, de találunk az I. világháborút színes fotókon bemutató, frontonként csoportosított képgyűjteményt is.

6.      A történelem segédtudományainak felhasználása: A történelem mélyebb megismerését segítő tudományok közül kettő: a kronológia kitűnő segítője lehet a „Naptár portál”, amely a különböző időszámítások, naptárak között segít eligazodni, a naptárak közötti átváltásokat teszi lehetővé. Hatodik osztálytól kezdve gyakran találkozunk pénzekkel, pénzügyi fogalmakkal és folyamatokkal. Ezek között nyújt eligazodást a Numizmatika.hu oldal

7.      Sulinet digitális tudásbázis – SDT használata: Elsősorban az animációkat használhatjuk belőle. Térképi mozgások, csaták mozzanatai, technikai találmányok működése, a megértést segítő interaktív feladatok (pl. jurta berendezése, honfoglalás kori harcos felszerelése, stb.), jobban megérttetik a tanulókkal az ismeretanyagot, mint a legjobb tanári magyarázat.

8.      Online feladatok, tesztfeladatok megoldása

9.      Diagramok Excel táblázatban: például a gazdasági adatok összefüggésére

10.  Forráskritikai elemzés: a tanulóknak a 3 nagy hírportálon (Index, Origo, Kurucinfo) kellene elolvasniuk ugyanazon hírről szóló cikket, és azokat elemezni

11.  Anyaggyűjtés kulcsszavak alapján:  szöveg és kép keresése  

12.  Megtalált információk rendszerezése: szempontok megadásával vagy anélkül

13.  Feldolgozás csoportmunkában vagy egyénileg szövegszerkesztés, prezentáció, animáció

14.  A feladat megoldásának bemutatása: pl. újságszerkesztés

New Roman"; mso-fareast-language: HU;">


Digitális írástudás előnyei
Az internet segítségével a tanár és a diák hatalmas adatbázisból meríthet, és kis szervezéssel megvalósítható a kétoldalú vagy többoldalú kommunikáció távoli iskolákkal, sőt kutatóhelyekkel. A multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy saját, a nyomtatott könyvektől, fóliasorozatoktól független prezentációját elkészítse, valamint hogy mindezt látványosan és a világháló segítségével naprakészen bármikor újra felhasználhassa.




Véleményem szerint mi történelem tanárok vagyunk szinte a legjobb helyzetben e téren, mivel rengeteg alkalmazás áll rendelkezésünkre. A történelem óra az internet és a digitális anyagok alkalmazásával csak színesebbé és érdekesebbé válik, a különböző virtuális tereken a tanulók fantáziája is ki lesz elégítve.

Önkényuralom és a kiegyezés- összehasonlítás 3 digitális tananyagtár segítségével



Feladatom az volt, hogy kiválasszak a saját tantárgyamhoz kapcsolódóan egy tetszőleges tartalmat (tananyagegységet), majd keressem meg ezt a következő digitális tananyagtárakban: SDTzanza, videotanár!
Elemezzem, hogy ez a választott tartalom beépíthető-e az órába, milyen előnyei és hátrányai lehetnek, szükséges-e, és ha igen, miben változtatnék az adott tananyagegység megjelenítésében és tényanyagában!
Választásom az 1849-1867 közötti időszakra esett, bár sokan mondták, hogy mást kellene választanom, mivel pl. a 20. századi történelemnél már archív video anyagok is vannak, míg a 19. században „csak” fotókat, festményeket találunk, de kedvenc évszázadom és korszakom mégis vonzott magához.

Tudásbázis:

Az oldal először sajnos nem volt elérhető, ám több különböző manőver által végül a történelem részt meg tudtam tekinteni.
A tudásbázis nem más, mint a régi sulinet honlap utódja 2012-től, ahol rendszerezve vannak a tárgyak és azon belül is az anyagok, arra a koncepcióra építve, amelyet a mostani „oktatáspolitika” megkíván.
A tananyagokat 6 nagy téma köré csoportosították, értelemszerűen a 6 nagy korszak köré épülnek, ezen belül találhatjuk meg a kisebb címeket, anyagokat. Először rövid áttekintést találunk, fogalomtárat, forrásokat, és mindezek mellett tesztfeladatokkal ellenőrizhetjük tudásunkat ill. a diákokét.
Véleményem szerint nagyon hasznos oldal, képekkel, összefoglalásokkal, feladatokkal, mindenkinek csak ajánlani tudom. Negatívuma, hogy elsőre nem lehet elérni, és aki nem elég kitartó, az valószínűleg nem fog azzal fáradozni, hogy elérje.

Zanza.tv

Első ránézésre, mikor belépünk egy nagyon színes, jól megszerkesztett oldalt találunk, a főbb tantárgyak szerint csoportosítva a tananyagokat. Az anyagok itt is a nagy korszakok szerint lettek feldolgozva, amint rákattintunk egy kisebb témára (esetemben ez nem más, mint a kiegyezéshez vezető út), megjelenik egy kis videó, ahol képekkel, számomra vicces illusztrációkkal magyarázzák el az adott lecke lényegét.
Az általam megnézett tanulnivalók videói nem hosszabbak 5 percnél, úgy gondolom, hogy ez az információ sok diák számára lényeges is lehet, mert nem szeretik a hosszú és számukra unalmas dolgokat. A leckék nagyon lényegre törőek, színvonalas munka által valósították meg, de mindenképpen kell hozzá a történelemtanár, aki kiegészíti a mondanivalót, feladatokat ad ki és felszólítja a diáksereget, hogy használják a térképet!

Videotanár

„A Videotanar.hu a legmodernebb közvetítő csatornát, az internetet használja az iskolai tudás megosztására, az iskolai tanulás támogatására. Hasznos az iskolás kamaszok önképzése, korrepetálása során, hiszen bármikor elérhető, ellenőrzött tudásbázist jelent, amely segít az elfelejtett dolgok átismétlésében, az önképzésben.
Böngésszen a 850 tananyag videó között ingyen!” http://videotanar.hu/

Ha belépünk a főoldalra, rögtön ez a mondat jön szembe. És valóban a 21. század legmodernebb eszközé(ei)t használják fel a tudás átadására. A legnagyobb különbség a videotanár és a zanza között, hogy a videotanárnál egy élő tanár/személy magyaráz 10-12 percben, ami szerintem nagyon is hosszú, és bár saját kedvenc korszakomat néztem végig, nagyon monotonnak és helyenként unalmasnak is találtam. https://www.youtube.com/watch?v=r06-BRVQwuM&feature=youtu.be
Ez az első oldal, mely nem bontja szét közvetlen a korszakokat, tehát nem adott korszakon belül találunk meg valamit, hanem sorrendben haladva görgetjük le az egeret, míg az adott témához jutunk.
Pozitívuma, hogy mindenkihez szól (gyermek, szülő, tanár, szakma), hiteles forrásokat használ, támogatja az esélyegyenlőséget, hiszen hozzáférhető egy középosztálybeli család budapesti gyermeke és egy ormánsági vagy zempléni fiatal számára is.
Negatívuma, a már feljebb említetteken kívül, hogy sok gyerek azt hiheti, akkor mostantól már nem is kell iskolába járni!!!!

Összefoglalva

Elmondhatjuk, hogy az elemzett digitális tananyagtárak megfelelnek a tartalmi követelményeknek szakmai szempontból, formailag viszont eltérnek egymástól. Ez azért van, mert az oldal szerkesztői különböző célokat szerettek volna elérni, amikor létrehozták ezeket. Nekem leginkább az jött le, hogy a videotanár, azt szeretné, hogy a diákok ne is vegyék elő a könyvüket, míg a zanza.tv inkább csak felfrissítené a tudásukat.

Ezekkel szemben a tudásbázist én leginkább a tanároknak ajánlanám óravázlat+tanmenet kialakítására, a gyerekeknek pedig, ha kiselőadást tartanak vagy rövid áttekintésre vágynak 1-1 óra, ill. dolgozat előtt.

CSOPORTOS GOOGLE PREZENTÁCIÓ

A csoporttal közös feladatunk volt egy google prezentáció készítése, melyben mindenki egy diát szerkeszt. A diának tartalmaznia kellett egy oktatási hírt, a hírhez tartozó képet, a hír forrását (link) és a hallgató nevét. 
A cikket az ELTE Egyetemi híroldaláról választottam ki, egy érdekes történelmi témát, ami egy egyiptomi ásatással foglalkozik.
Érdekesség a cikkben, hogy az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszéke is részt vesz az ásatáson. 

ÓRATERV SABLON I.

Feladatom egy óraterv részlet elkészítése volt 10 percre lebontva, hogy mit alkalmaznék a diákok számára. Nem meglepő módon a számomra annyira kedvelt 19. századot választottam, azon belül is magyar történelmet: a kiegyezést. A kiemelt részen látahtajátok a feladat megoldását, az 5-15. percig, amelyben egy rövid zanza. tv-s videóval mutatnám be a korszakot és az előzményeket, melyet persze utána én egészítek ki a diákokkal együtt.

ÓRATERV SABLON II.

Feladatom ismét egy óraterv részlet elkészítése volt az óraterv sablon felhasználásával. Ismét 19. századi magyar törit választottam, de most a dualizmus kori magyar életmód és kultúra témát. A különbség abban állt, hogy mostmár minimum egy konkrét GOOGLE alkalmazást is bele kellett tenni. Láthatjátok, hogy ez nekem duplán sikerült....bele került a google ArtProjekt, amelyben én a dualizmus kori művészeteket szeretném bemutatni és amire ez az alkalmazás nagyon hasznos is, mert konkrétan egy virtuális tárlatvezetést eredményez. A másik Google alkalmazás a Google Earth használata, amelyben a főbb kulturális városokat, meg tudjuk tekinteni ebben a korszakban.


GONDOLATTÉRKÉP


Órai feladatunk egy gondolattérkép készítése volt saját tantárgyunkon belül. Én Andrássy Gyulát választottam, a dualizmus első miniszterelnökét. Talán még kicsit szegényes, de nézzétek el nekem, ez volt az első gondolattérképem. 


Make your own mind maps with Mindomo. Make your own mind maps with Mindomo.
https://www.mindomo.com/hu/mindmap/andrssy-gyula-portrja-4938a82c80714c6ea7e95ecbaed87333

SMART NOTEBOOK



Feladatunk a SMART NOTEBOOK EXPRESS segítségével hozzunk létre egy mini digitális tananyagot a szoftver segítségébel. Egyenlőre csak a címoldalt látjátok, mert ennyit kellett csinálni, a teljes feladat majd a március 24-ei, keddi órán készül el! :